Légifelvétel a Greenpeace 2011. szeptember 29-ei akciójáról
A kolontári katasztrófa után egy évvel még mindig számos súlyosan veszélyes ipari létesítmény fenyeget. Almásfüzítőn, a Duna partján komposztkészítés címén számtalan, kiemelten veszélyes hulladékot tárolnak a vörösiszappal összekeverve, nagyon rossz biztonsági körülmények között.
Segíts, hogy felszámoltathassuk a lerakót!
Követeld te is, hogy megszigorítsák a veszélyes ipari létesítmények szabályozását!
Írd alá!
Írj Te is Orbán Viktornak, hogy most cselekedjen!
Ahhoz, hogy ne tologassák örökké a papírokat a hivatalnokok, arra van szükség, hogy mint Kolontár ügyét, az illegális almásfüzitői veszélyes hulladék tározónak és a többi súlyosan veszélyes ipari létesítmények ügyét Orbán Viktor vegye kézbe.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tudomásomra jutott, hogy az almásfüzitői vörösiszap-tározókba évek óta nagy mennyiségű veszélyes hulladékot szállítanak, ami veszélyezteti a környezetet és a Dunát. Bármely katasztrófa esetén a károk felszámolása sokmilliárdos költséget jelenthet az adófizetőknek, és így nekem személyesen is. A katasztrófák megelőzése a kármentesítésnél mindig olcsóbb és előnyösebb a társadalom számára.
Ön a kolontári katasztrófánál személyesen már szembesült egy vörösiszap-tározóban bekövetkezett baleset hatásaival. Ne várja meg, amíg bekövetkezik egy újabb baj! Kérem, ezért haladéktalanul állítsa meg az Almásfüzitőn folyó tevékenységet és szüntesse meg ezt a veszélyforrást!
Kérem, tájékoztasson, hogy milyen lépéseket tesz a veszély csökkentésére!
Tisztelettel,
ide jön a nevem
Tudj meg többet!
Milyen problémák látszanak biztosan, miktől kell okkal tartani?
Milyen veszélyes ipari létesítmények vannak még az országban?
Információk az almásfüzitői hulladéktároló veszélyeiről és tulajdonosi hátteréről
Mi történt eddig?
- Január 25-én az Európai Bizottsághoz fordultunk az almásfüzitői hetes vörösiszap-tározóban folyó tevékenységek miatt.
- Január 18-án Bándi professzor szakvéleménye alapján az ügyészséghez fordultunk az almásfüzitői VII-es tározóban zajló tevékenységek ügyében.
- Egy héttel ezelőtt szakértőink talajmintát vettek az almásfüzitői hetes vörösiszap-tározó Duna felöli oldalán. Az akkreditált laboratóriumban végzett mérések újabb megkérdőjelezhetetlen bizonyítékot jelentenek arra, hogy a tározó szigeteletlen és szivárog.
- December 8-án perindítási indítványt küldtünk a Győri Városi Ügyészségnek a Tatai Környezetvédelmi Zrt-vel szemben.
- November 14-én választ kaptunk több mint két hónappal ezelőtti levelünkre. Szerinted kaptunk választ?
- November 8-án Illés Zoltán környezeti államtitkár válaszolt levelünkre, melyben jelzi, hogy az engedély kivizsgálását Fazekas miniszter úr kérésére megkezdték.
- A november 7-ei parlamenti ülésen (16:08-kor) Jávor Benedek felszólalásban kérdezte Illés Zoltánt, hogy megvizsgálják-e az almásfüzitői anyagok veszélyességét. Az államtitkár nem állította le a veszélyes anyagok tározóba szállítását, az uniótól viszont próbál pénzt szerezni a tározó felszámolására. Az Origo parlamenti tudósítása.
- November 5-én jelent meg a francia Le Monde tudósítása, mely az almásfüzitői veszélyekre hívja fel Európa figyelmét. Magyarul az Index foglalta össze a cikk tartalmát.
- Október 21-én elküldtük dr. Fülöp Sándor jövő nemzedékek országgyűlési biztosának Dr. Kiss Csaba környezetvédelmi jogász és Karl E. Lorber professzor, az osztrák leoben-i egyetem Fenntartható Hulladékkezelési és Technológiai Intézetének igazgatója, hitelesített bírósági igazságügyi szakértőjének az almásfüzitői tározóban zajló tevékenységet és engedélyét elemző szakanyagait.
- Október 20-án Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár elmondta a Kossuth rádióban, hogy "teljesen igaza van a Greenpeace-nek" és "az Orbán-kormány megalakulása előtt született engedély megadása miatt már államtitkári kinevezésekor leváltotta a győri környezetvédelmi felügyelőség vezetőjét", valamint, hogy "a tározóba szállított veszélyes anyagoktól tovább növekszik a kockázat".
- Október 19-én felháborodott Greenpeace aktivisták foglalták el Győrben az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség épületét, a Tatai Zrt. működési engedélyének és az exkluzív szennyezési lehetőségek felfüggesztését követelve. Sajtóközlemény, diagrammok és videó az eseményről. A cég is jelen volt a demonstráción és előző nap írt levelünket félreértelmezve "titkos tárgyalásokra invitáló nyilatkozat"-nak minősítették, úgyhogy erre még este válaszoltunk nekik.
- Október 18-án levelet írtunk a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nek, hogy miután felvetették a médiában, hogy találkozzunk velük, nyitottak vagyunk erre, akár média jelenléte nélkül is.
- Október 17-én futárral levelet küldtünk Németh Zoltánnak, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatójának, hogy azonnali hatállyal vonja vissza a Tatai Környezetvédelmi Zrt. almásfüzitői VII-es tározóban zajló tevékénységére adott engedélyt - Orbán miniszterelnök úr és Illés államtitkár úr a levél másolatából értesültek az eseményekről.
- Október 13-ai sajtótájékoztatónkon Dr. Kiss Csaba környezetvédelmi jogász és Karl E. Lorber professzor, az osztrák leoben-i egyetem Fenntartható Hulladékkezelési és Technológiai Intézetének igazgatója, hitelesített bírósági igazságügyi szakértője leplezték le az almásfüzitői tározóban zajló méregkeverést. Nézd meg a szakanyagokat, valamint az előadást, és terjeszd a petíciót!
- Október 6-án kelt levelében Orbán Viktor titkárságvezetője válaszolt levelünkre és közölte, hogy a miniszterelnök a válaszadás feladatát Illés Zoltánnak delegálta.
- Szeptember 30-án találkoztunk Fülöp Sándorral, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosával, aki beadványunk és az átadott dokumentumok megismerése után vizsgálatot indított Almásfüzitő ügyében.
- A kapott kevésszámú válasz alapján egyértelmű lett, hogy az Almásfüzitőn található veszélyes hulladék lerakó kockázataival a hatóságok nincsenek tisztában, még folyamatban sincsenek az ártalmatlanításához szükséges lépések. A Greenpeace aktivistái ezért a helyszínen egy hatalmas STOP felirattal tiltakoztak.
- A Greenpeace levélben érdeklődött a környezetvédelmi felügyelőségeknél, hogy Kolontár óta miképp szigorították az ellenőrzést, szabályzást, milyen új tapasztalatokra tettek szert, milyen új veszélyforrások kerültek képbe illetve kerültek felszámolásra.
